Egy-két gondolat a tártervezőkkel való adatkapcsolatról. Akár DWG, akár IFC formátumú adatkapcsolatot használunk azt mindig szem előtt kell tartani, hogy a két nyelv (Allplan ↔ DWG, Allplan ↔ IFC) közötti konverzió esetén bizonyos adatok, információk, megjelenések megváltozhatnak vagy eltűnhetnek.
Egy példa
Az Allplannal dolgozó tájtervező megkapta a telket, épületet, utakat, közműveket. Itt történt egy vagy több importálás (1), majd a rajzok átalakítása a tájtervezésnek megfelelő megjelenésre.
Elkészült a tájterv vagy kertterv első változata, melyet Allplanból exportált (2) a tájtervező felhasználó DWG formátumba az építész számára.
Az építész visszaküldi a közben és a tájterv hatására megváltozott épületet, utakat, stb. (ez egy természetes folyamat a tervezésben), amit importál (3) a tájtervező az Allplanba és azt tapasztalja hogy az általa elkészített növények, térburkolatok esetleg kicsit meg is változtak a megjelenésben, de nem növények és nem térburkolatok.
Mi történt?
A kommunikációhoz használt DWG formátum, ami az AutoCAD formátuma (itt minden kiegészítő nélküli AutoCAD-ről van szó) nem ismeri a növényt vagy térburkolatot, melyek már az Allplanból való exportáláskor (2) blokká vagy egyszerű rajzi elemekké alakultak.
Tehát tudomásul kell vennünk, hogy nem minden nyelv tartalmazza ugyanazon elemeket vagy a fordítás közben változhatnak meg.
Kedvenc példám erre a folyamatra Karinthy Frigyes Így írtok ti című művének Műfordítás fejezete:
Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:
Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.
Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a „Dichterstimmen" című folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen:
Ich kam von Ufer der Ganges
Dort traumt ich von südischen Schlager,
Main Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.
Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a „Dichterstimmen”-ben, nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy magyarról fordították németre: eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:
Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.
Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát – érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a „südischen” szót „jüdischen”-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót folyosónak fordította. Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a „Gedicht-Magazin”-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:
O, Dichter der alten Juden
Was schlafst du im Flußsalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?
No, igen ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalatnyi különbségekre, hogy a minálunk „folyó só” és „folyosó” mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló „Herz” tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a „Herceg” rövidítése. A „Gedicht-Magazin” nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, leadta a verset, és úgy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, mégpedig a következő formában:
A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!
Ami tekintve, hogy a „Dichter” szót „sűrűbb”-nek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint „költő”-nek: egyelőre a legpontosabb magyar fordítása a rendkívüli költeménynek. A költő – eltekintve azoktól a módosításoktól, amiket a költői forma megenged – a vers tartalmán igazán keveset változtatott, s amellett a magyar költészeten kívül még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki, reméljük, kifejezést is adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.
Na valami hasonló történik, amikor oda-vissza konvertáljuk a rajzainkat.
Akkor mit adjunk vagy mit vegyünk át?
Érdemes exportálni a teljes rajzunkat (a fogadó látja hogy melyik verzión dolgoztunk és illeszteni is tudja a saját rajzához), ami tartalmazza az általunk fogadott anyagokat is de szeparálható módon kell exportálni. A fóliák használatával biztosíthatjuk, hogy elkülöníthető legyen a különböző szakágak munkája. Használj jól értelmezhető fólia neveket! És kérd meg a társtervezőidet hogy Ők is tegyenek így. Én mindig csúnyán nézek, amikor TXT_001, ..., TXT_127 és hasonló fólia nevekkel találkozom.
Azt tartom helyesnek ha a különböző elemek külön fóliára (most itt a DWG vagy IFC formátum fóliáiról van szó, ami az Allplanban lehet fólia és/vagy rajzfájl, de erről majd részletesebben egy későbbi bejegyzésben írnék) kerülnek valami jól értelmezhető néven. Tehát érdemes a falakat, helyiség pecséteket, nyílászárókat, szanitereket, bútorokat, különböző helyre kerülő elektromos és gépészeti szerelvényeket, berendezéseket, térburkolatokat, növényeket és még sorolhatnám elkülöníthető módon szerkeszteni.
Tehát érdemes szem előtt tartani a társtervező igényeit is, mert akkor mi is támaszthatunk feléjük igényeket a mi részünkről. Szükség van az oda-vissza kommunikációra, amire a most a következő példa jutott az eszembe:
Az építész elkészíti a kiviteli alaprajzot → exportálja az elektromos tervezőnek, aki importálás és némi formátum módosítás után elkészíti a tervét, ami tartalmazza a mennyezet világítást is → exportálja az építésznek, aki importálás után csak a mennyezet világítás felhasználva elkészíti vagy módosítja az álmennyezet tervét → majd exportálja az elektromos tervezőnek a módosításokkal.
Az egyszerűség kedvéért a fenti példából az épületgépészt ki is hagytam, pedig Ő is betervez egy-két dolgot az álmennyezetbe. Az látszik, hogy a folyamatban többször kell adni is fogadni is adatokat, amit nagyban megkönnyíthet ha például a mennyezet világítás külön fólián érkezik az egyik CAD rendszerből a másikba és így a fogadó félnek néhány lépésre van szüksége hogy leválassza a többi adatról.
Remélem a fenti gondolataimmal már nyitott kapukat döngettem.
