Az építőmérnöki vasalásfunkciók között korábban megtalálható köracélvasalás ütközésvizsgálat kibővült, és mostantól önálló Ütközésvizsgálat funkcióként áll rendelkezésre a Modellezés 3D modulban, a Kiegészítő modulok programcsoportban.
Vasalás ütközésvizsgálata
A korábbi verziókban az Építőmérnöki modulok, Köracélvasalás és Hálóvasalás modulokban, a Vasalásfunkciók között találtad meg az Ütközésvizsgálat funkciót, mely csak a vasalást tudta ellenőrizni.
Az Allplan 2013-as verzióban a Vasalásfunkciók között már nem találod meg az ütközés vizsgálatot.
A vasaláshoz is a Modellezés 3D modulban találod az Ütközésvizsgálat funkciót, ahogy azt a következő videóban is megtekintheted. A videóban látható gerenda két hossz vasát korábban szándékosan a kengyelekbe toltam, hogy a funkció találjon ütközést.
Milyen ütközéseket tud vizsgálni?
A funkcióval ellenőrizheti, hogy a kiválasztott 3D testek, építésztestek, SmartPart elemek, objektumok, szerelvények és/vagy köracélvasalások ütköznek-e egymással. Konkrét elemek kiválasztásához használja főleg a szűrő-asszisztenst.
Például falak, gerendák, mint építésztestek és a 3D testeket lehet ellenőrizni. A képen pirosan a falat, zölden a gerendát és kéken egyszerű 3D testet látsz, melynek az ütközés vizsgálatát készítettem el
A nemsokára megjelenő Allplan 2013-1 verzióban már a térfogattal nem rendelkező elemeket is tudja majd vizsgálni a program, így például egy IFC formátumú fájlból beolvasott gépészetet is, ahogy az a következő képen is, a német nyelvű újdonságok súgóban látható.
Mit nem vizsgál?
Az újdonságok dokumentációban a következők olvashatók a megjegyzésben.
- Az ütközésvizsgálat nem veszi figyelembe a hálóelhelyezéseket és a digitális terepmodelleket.
- A köracélvasalás és a 3D testek vagy építésztestek, amelyek rendszerint zsalutestként szolgálnak, közötti ütközések ellenőrzése nem történik meg, mivel ez nem célirányos.
- A Beállítások funkcióban a köracél átmérők ábrázolásához beállított faktort az ütközésvizsgálat nem veszi figyelembe.
Miért került előtérbe az ütközés?
Már a tervezés folyamatában egyre nagyobb szerepe van tervezett objektum konfliktusainak kontrollálásának. Erre adnak lehetőséget a térbeli modellek, és az Allplan Ütközésvizsgálat funkciója. Természetesen ehhez rendelkezésünkre kell állnia a tartószerkezeti modellnek, az építészeti és belsőépítészeti burkolatoknak, elemeknek a modelljének, továbbá az épületgépészet (fűtés, légtechnika, víz, csatorna, ...), elektromos és technológiai (pl. uszoda technológia) modelljeinek.
Hogyan érdemes ütközésvizsgálatot csinálni?
Ez épület méret függő is, de két módszert egyből kizárnék.
- Minden-mindennel való vizsgálata, mert áttekinthetetlen és valószínűleg felesleges. Indifferens például, hogy a csatorna és a gipszkarton ütközik e, és egy ilyen esetben ezek is meg lennének jelölve.
- Egy fal és egy csatorna vizsgálata, mert ez meg azt jelentené, hogy az összes elképzelhető kombinációt végig kellene vizsgálni, ami nem igazán lenne hatékony.
Rendszerek közötti vizsgálatot tartom célravezetőnek, ami alatt azt értem, hogy például a vasbeton falak és a légtechnika ütközéseit vizsgálnám egy lépésben. Épület függő, hogy ezt a teljes épületen vagy csak valamely részén végezném. Az így kapott eredmények kiértékelhetők. Természetesen alaposan végig kell gondolni és meg kell tervezni a szükséges vizsgálatok számát is.
Mire érdemes odafigyelni?
Az Allplan Ütközésvizsgálat funkciója csak a tényleges elemek közötti áthatásokat tudja vizsgálni, ami nem biztos, hogy tökéletes eredményt ad. Hogy érthetőbb legyen egy-két példa, mire is gondoltam.
- Csapadékvíz belső elvezetése esetén a cső köré szigetelést szoktak elhelyezni. Ha ez nem szerepel a modellen akkor ezt nem tudja ellenőrizni az ütközésvizsgálat és előfordulhat, hogy a szerkezeten lévő áttörésben a cső elfér, de a szigetelés már nem, a program nem jelzi, mert nem szerepel a modellben és így nem tudja vizsgálni.
Más szoftverben láttam erre egy megoldást, ahol egyes elemeknek meg lehet adni egy vizsgálati környezetét és így a fenti példában szereplő cső megnövelhető a szigeteléssel, modellezés nélkül. - Álmennyezet és az ablakok nyíló vagy bukó szárnyának a vizsgálata, amihez szükséges a nyílászáró használat közbeni helyigénye is. Ez általában nem szerepel a modellünkben. (Tudom az álmennyezet is ritkán van meg térbeli modellként)
- Elektromos rendszereknél a védőcsövet és az elektromos tálcát, a hasznos keresztmetszetével (akár púposan tele lehet pakolni kábelekkel) érdemes vizsgálni és nem a kábeleket.
- Elektromos rendszerek között előfordulhat, hogy védőtávolságot kell ellenőrizni, ahol szintén nem a modell, hanem annak a védőtávolsággal megnövelt környezete az érdekes.
