Az Újdonságok az Allplan 2011-ben című dokumentációban a következőket olvashatjuk a képfelépítésről:

Új grafikus motor a gyors képfelépítéshez

Az Allplan 2011 verzió csaknem teljesen újra lett programozva és mostantól az OpenGL-t használja, azt a grafikus könyvtárat, amely speciálisan a CAD alkalmazásokhoz és vizualizálásához lett kifejlesztve. Így az Allplan tovább egyszerűsödött, amikor az OpenGL miatt el lett hagyva a Display lista, melyet a Képernyő megjelenítés funkcióban lehetett be- és kikapcsolni.

Ilyen módon az új verzióval, függetlenül az adattípustól és alkalmazási területtől, egy legfeljebb 50 szeres megjelenítési sebesség növekedés érhető el, a korábbiakhoz képest. A képfelépítés ideje jelentősen rövidebb lett, ami által a tervezés ismét egyszerűbb és gyorsabb lett.

Ezen előnyök műszaki előfeltétele egy Direct X 10 kompatibilis grafikus kártya. Ugyanakkor a Windows XP operációs rendszer továbbra is támogatott, ami csak a Direct X 9-et támogatja.

Ahhoz, hogy már a telepítés ill. az Allplan 2011 verzióra való áttérés előtt ellenőrizni tudja, hogy számítógépe megfelel-e a feltételeknek, elérhetővé teszünk az interneten egy rendszertesztprogramot (Allplan2011_SysTest.EXE). Hajtsa végre a tesztprogramot, és vizsgálja meg jól azt az eredményt, amelyik a grafikus kártyára vonatkozik.

A képfelépítés az alaprajzi (2D), a drótvázas valamint a takart vonalas megjelenítést és mozgatást jelenti, melyhez a fenti technológiákat használja az Allplan.

Hasonlítsuk össze a korábbi verzióval ua. modellen és ua. számítógépen. A videón látható a 7:30 résztől, hogy pontosan mennyi elemet tartalmaz a modell. A drótvázas megjelenítésben látható, hogy a födémek nagy része előregyártott üreges födémpanelekből áll, melyben az üregek is meg lettek modellezve. A teszt szempontjából ez előnyös, mert jelentősen megnöveli a modell méretét. A számítógép egy 2008 őszén vásárolt notebook. Windows 7 (64 bites) operációs rendszerrel, Intel Core2 Duo T9400 @ 2.53 GHz 2.53 GHz processzorral, 4 GB memóriával és ATI Mobility Radeon HD 3400 sorozatú grafikus kártyával, melyben 256 MB dedikált memória van. A rendszerteszt a grafikus kártyát játékosnak minősítette.

A videó nem minden böngészőben jelenik meg, javaslom a Firefox vagy a Google Chrome használatát a megtekintéshez.

Új beállítási lehetőségek a megjelenítéshez

Az Eszközök → Beállítások → Megjelenítés oldalon állíthatjuk be a hardvergyorsítást. Három beállítási lehetőséget találunk itt:

• sebesség / minőség, ahol a gyors, jó, kiegyenlített, optimális és tökéletes beállítások közül választhatunk
  (a fenti képen bal oldalt a gyors, jobb oldalt a tökéletes megjelenítés látható)
• képfrissítési frekvencia navigáció módban
• antialiasing, azaz az élek simítása

A számítógépünk ellenőrzése

Az Allplan2011_SysTest.EXE szoftvert a www.nemetschek.eu → SERVICES → Downloads → Allplan 2011 System Test oldalról tölthető le. Ezen szoftver megjeleníti, hogy számítógépünk (operációs rendszere, processzora, memóriája, merevlemez szabad kapacitása, képernyő felbontása és a grafikus kártya memóriája) az Allplan 2011 használatára megfelelő-e.

Grafikus kártyák

A képfelépítés lelke a grafikus kártya. A Nemetschek által javasolt grafikus kártyákat a www.nemetschek.eu → SERVICES → Support → Hardware requirements oldalon tekinthető meg. Az oldalon kiválasztható:

• Allplan verzió (2006, 2008, 2009, 2011)
• felhasználási terület
• számítógép típus (asztali gép vagy laptop)
• grafikus kártya gyártó
• operációs rendszer

Mi a projekt struktúra?

A rajzfájlok, fájlcsoportok (ha rajzstruktúrát használunk), építménystruktúra és tervek, valamint a tervstruktúra neveiből és az egymáshoz rendeléséből áll, továbbá tartalmazza síkmodellt is. Azaz minden, ami a projekt organizációhoz használunk:

• az építménystruktúra összeállítása és a struktúra szintek elnevezése
• síkmodell összeállítása és az építménystruktúrához való hozzárendelése
• rajzfájlok elnevezése és az építménystruktúrához való hozzárendelése
• tervstruktúra összeállítása és a struktúra szintek elnevezése
• tervek elnevezése és a tervstruktúrához való hozzárendelése

Ezt átgondolni – hogyan is szoktam csinálni –, összeállítani, neveket megadni feladat, erre találták ki rég az Allplanban, hogy a felhasználó által jól használható projekt struktúrát le tudjon menteni és az az új projektjeinél használni tudja.

Projekt struktúra mentése = idő megtakarítás

Tehát ha hasonló projektet szeretnénk készíteni a következőket kell tennünk:
mentsük a projekt struktúrát:

• indítsd el a ProjectPilot programot
• kattints a jobb egérgombbal arra a projektre, amelynek a struktúráját el szeretnéd menteni
• kattints a helyi menüben a Struktúra… menüpontra
• a Mappa részen válasszd ki, hogy a struktúra az Iroda vagy a Privát útvonalra legyen-e elmentve
• kattints az OK gombra
• kapcsold ki a ProjectPilot programot

készíts új projektet ahol megadod, hogy mely struktúrával szeretnéd létrehozni

A videón megtekintheted a fentieket: 

A videó nem minden böngészőben jelenik meg, javaslom a Firefox vagy a Google Chrome használatát a megtekintéshez.

IFC (Industry Foundation Classes)

Platform független adatformátum az épületek, berendezések kezelésére a AEC (lásd a CAD, AEC, BIM és a többiek bejegyzést) és FM (létesítmény gazdálkodás) iparágban résztvevők adatainak, információinak leírásához, cseréjéhez és megosztásához. Az IFC formátumot a buildingSMART International, korábban International Alliance for Interoperability (IAI) szervezet hozta létre és fejleszti.

Adatformátum?

Igen. Másképen egy fájl típus. Kezdjük a szervezet nevével IAI, ahol a harmadik betű az interoperabilitás, azaz együttműködő képesség, kölcsönös átjárhatóság. Fontos, mert szerintem ez a lényege hogy a szoftverek közötti interoperabilitás megteremtésére hozták létre.

Eddig is tudtam adatot cserélni más CAD szoftverrel. Ez mivel több?

Léteznek kvázi standard adatformátumok, mint a DWG vagy DXF, de ezekben vonalakat, szövegeket, méretvonalakat, …, 3D testeket tudunk átadni a másik szoftvernek. Az IFC fájlokon keresztül az épület és az épület berendezéseinek elemeit tudjuk tárolni és átadni, azaz például az ArchiCAD szoftverben az építész megrajzolja a falat, aminek megadja az anyagát, a sraffozását és azt hogy teherhordó fal, exportálja IFC formátumban, amit beolvasunk az Allplan szoftverbe és a fal, falként jelenik meg minden tulajdonságával (anyag, sraff, teherhordás), ami meg lett adva. Tehát mindent tudunk vele csinálni az Allplan szoftverben, amit a fallal lehet (pl. nyílást elhelyezni). Az IFC formátumot is folyamatosan fejlesztik:

forrás: www.buildingsmart-tech.org

Mára már az IFC formátum a falak, pillérek, födémek és egyéb épületszerkezetek mellet, gépészeti elemeket (hűtés, fűtés, víz, csatorna, …), elektromos és épület felügyeleti rendszerek elemeit is ismeri, valamint egy például födémről tudhatja azokat a fizikai jellemzőket, amikre a statikusnak vagy az épületgépésznek van szüksége a számításokhoz vagy a födém terhét is megadhatjuk. Természetesen 2D elemeket is tud kezelni. Egy ábra a jelenleg aktuális IFC 2x3 verzió architektúrájáról:

forrás: www.iai-tech.org

Mire való az IFC?

Az épület, építmény tervezése, kivitelezése és üzemeltetése közben használt szoftverek közötti kommunikációra. Direkt nem tervezőket vagy embereket írtam, mert lehet hogy a statikus a CAD és FEA (Finite Element Analysis, azaz végeselem számító szoftver) szoftverek között is IFC formátumban kommunikál. A teljeség igénye nélkül egy-két ilyen szoftver:

• építész
• belsőépítész
• tájépítész
• statikai számítások (FEA)
• vasbeton szerkesztő
• acélszerkezet szerkesztő
• épületgépészeti
• épületgépészeti számítások
• elektromos
• kivitelezés előkészítés
• létesítmény gazdálkodás

IFC 2x3 tanúsítvánnyal rendelkező szoftverek:

forrás: www.buildingsmart-tech.org

Mi köze az IFC-nek a BIM-hez?

A BIM – mint ahogy a CAD, AEC, BIM és a többiek bejegyzésben szerepel – egy folyamat, melyben a szereplők magasabb szintű kapcsolatára törekednek. Tehát ha a BIM szemléletében szeretnénk kommunikálni akkor a különböző szoftverek között IFC adatkapcsolatot alkalmazhatunk. A BIM egyik eszköze az IFC adatformátumon keresztüli adatcsere.

Hol tartanak a CAD szoftverek az IFC adatkapcsolat terén?

A szoftverek jó része már minimum 10 éves tapasztalattal rendelkezik az IFC adatkapcsolat terén. Mára az IFC új verziójának alkalmazása a feladat ill. a felhasználók által támasztott igények kielégítése. Az Allplan 2011 verzióban a következő újdonságok jelentek meg az IFC interfészben:

• koordináta- és hosszparamétereket lehet beállítani, hogy az elemeket az átvitelnél torzítani lehessen és/vagy el lehessen tolni
• elemek szűrése
• a beállításokat adatcsere kedvencekbe mentheti és előhívhatja őket, hogy a beállításokat elmenthesse és gyorsan újból felhasználhassa

Természetesen ebben is fej-fej mellett haladnak a CAD szoftverek, egy cikk hogy milyen az ArchiCAD programban az IFC interfész: ArchiCLUB on-line.

Egy olyan megoldást mutatok, melyben az Allplan nem minden modulja van meg az ügyfélnek, de van építészeti modulja.

Hogyan is lehet ezt gyorsan megoldani:

• készítsük el a modellt, ha előregyártott csarnokról van szó akkor csinálhatjuk a Tömör építőelem funkcióval
• alakítsuk át építészeti mennyiség testé az Elemek konvertálása funkcióval
• ha a geometriai jellemzőkön kívül mást is ki szeretnénk gyűjteni adjuk meg az Általános építész-tulajdonságok módosítása funkcióval
• készítsünk változó feliratstílust
• iratozzuk fel a testet

Részletesen a videón megtekinthető.

A videó nem minden böngészőben jelenik meg, javaslom a Firefox vagy a Google Chrome használatát a megtekintéshez.

megjegyzés: az Allplan 2011 verziótól újabb funkciókat használhatunk hasonló probléma esetén.

Van egy adott szaniterünk, amit például PDF fájlból olvastunk be – lásd az előző bejegyzést: Mire jó a PDF fájlok importja? –, miként mentsük le?

Csináljak belőle szimbólumot?

Egy logikus gondolat hagy a szimbólumok közé mentem és onnan bármikor elő tudom venni, de a szimbólum igazándiból semmilyen többletet nem ad.

Elemcsoport és abból szimbólum?

Ez így egy fokkal jobb, mert sokkal könnyebb kijelölni és ez nagyban növeli a használatot.

Több megjelenésű objektum és helyezzük egy asszisztensbe

Én ennek a megoldásnak vagyok a híve, mert különböző méretarányba más és más megjelenést tudunk a szaniterünkhöz rendelni és akkor nem csak úgy tűnik, hogy "felnagyítottuk" a tervet – na ja mert a tervező közben mást nem csinál csak ugyanazon rajzokat adja ki más-más méretarányban, de gondolom ezzel mindenkinek meg kell küzdenie időről-időre – , ki tudjuk gyűjteni ha szükséges és egyszerre módosítható vagy cserélhető az összes egyforma.
A legfontosabb lépések a szaniter elmentésekor:

• készítsük el az összes méretarányban a nézetét a szaniterünknek
• mindenkép tegyünk bele kitöltést, ha nem akarjuk látatni akkor fehéret, hogy letakarja az alatta lévő burkolatokat
• mentsük le objektumként, a szaniternél állítsuk be a snoop opciót, így könnyen illeszthetjük a falakhoz
• helyezzük el egy rajzfájlba, ha már van több szaniterünk akkor azokkal együtt és mentsük le asszisztensként (a videón csak egy szaniter van az asszisztensbe lementve)

A részleteket figyeld meg a videóban.

A videó nem minden böngészőben jelenik meg, javaslom a Firefox vagy a Google Chrome használatát a megtekintéshez.